1%

Bakonytamási község elhelyezkedése és története:

Bakonytamási a Bakonyalja és a Sokoróalja találkozásánál, a Kisalföld határán fekvő község, Veszprém megye északi szélén. A település ma 730 lelket számol. Pápától 25 km-re keletre és Győrtől 37 km-re délre helyezkedik el. A falut 1262-ben említik először írásban. A tatárjárás után két évtizeddel, 1262-ben, IV. Béla hozzájárult a községnek a pannonhalmi apátság birtokába történő adományozásához, majd oklevelet állított ki, ennek megerősítéséről. Tamási magyar eredetű falunév, jelentése Tamásé. Az -i képző azonos a mai -é birtoknév-képzővel. Ez a helynévtípus a korai helyekre jellemző, Tamási tehát a XII. században települhetett, és első birtokosáról van elnevezve. Lakossága a XVI. század folyamán többször elmenekült az ellenség elől, más esetben a rajtaütés otthon éri, és feldúlja a falut. 1570-től teljesen alá van vetve a töröknek. A század folyamán többször elnéptelenedik. Az 1590-es években a pusztát, Gregoróczi Vince győri alkapitány telepítette be. A XVI. Században a falu Batthyány birtok lett. A nagy lendülettel munkálkodó ellenreformáció sikeresen tevékenykedett hazánkban az irodalmi nyelvünk megteremtésében is jeleskedő Pázmány Péterrel az élén. Főképpen az ő személyes tevékenysége eredményezte, hogy a dunántúli nagyúri családok visszatértek a katolikus hitre. Kivétel volt Battyányné Lobkovitz-Poppel Éva, aki kitartott hite mellett a sírig. Tamási így maradhatott meg evangélikusnak, mivel az ő hozományaként kapcsolódott a Batthyányak birtokához. A XVII. században Bakonytamási mint Pápa vár tartozéka az Esterházyak hatalma alá kerül, elzálogosítás útján. Mint jobbágyközséget említik, de élt itt kis számú kisnemesség is. A XVIII. század második felében újra a Batthyányaké, tőlük a Habsburgok 1849 után kobozzák el. Az 1600-as évek elejétől a falu története szinte megegyezik az evangélikus gyülekezet történetével, ezért rátérhetünk ennek tárgyalására.