Bakonytamási Evangélikus Egyházközség
 
1%

 
Menü
Bakonytamási Evangélikus Egyházközség
Anyák napi istentisztelet beszámoló 2007. 05.06.
 

Anyák napi istentisztelet beszámoló 2007. 05.06.

ANYÁK NAPI Istentisztelet gyülekezetünkben

  1. május 6. anyák napja. Ez egy fontos ünnep sok ember életében, még ebben a rohanó világban is. Minden gyermek, felnőtt, sőt még sokszor az öregek is visszaemlékeznek édesanyjukra, szeretettel gondolnak rájuk, és igyekeznek kedveskedni, hiszen (majdnem) mindenki kezdeti lépései az édesanyja „védőszárnyai” és szeretete által történtek. Ezért mindenki, akit megérintett ez a szülői szeretet és ellátás, kifejezi háláját és megbecsülését mindenkor, de különösen ilyenkor szülei, különösen az édesanyja iránt. Ez szeretetünk és hálánk kifejezésére egy kiemelt alkalom. Mint gyülekezetünk tagja, az elmúlt heti istentiszteleteken már értesültem róla, hogy a mai istentisztelet anyák napi istentisztelet lesz óvodásaink műsorával. Ez is felkeltette érdeklődésemet: „Vajon a picik milyen műsorral készülnek?” Elkezdődött a szokott istentisztelet a liturgiában előírtak szerint: - Bevezető ének: A Kántori szolgálatot lelkészünk látja el a maga erőteljes hangjával. - Oltári szolgálat: Ma HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁNI 4. VASÁRNAP (CANTATE) vasárnapja van. Jó dolog érezni, hogy a folyamatos lelkészi munka, és a Krisztus jelenlétében eltöltött összejövetelek mennyire segítik gyülekezetünket, az egyre jobban megszólaló közösségi éneklésben. Elgondolkodhatunk. Mi most valóban Krisztus értünk elszenvedett áldozata miatt jöttünk össze? Örömmel mondhatunk dicséretet a Szentháromságnak, hűséges éltetőnknek? Ezután imában vallhatjuk meg bűneinket. Eltűnődhetünk azon, hogy valóban nem tökéletes, hibátlan, sőt bűnös emberek vagyunk a magunk emberi mércéje szerint is. Hát még Isten mércéje szerint hova sorolhatnánk magunkat. Kértük Krisztustól tiszta szívből énekelve: „Én Uram, királyom és bírám, légy szószólóm bűnösnek tekints rám.” A kegyelemhirdetést után hogyne dicsértük volna az Istent zengedező énekkel, lelkünkben, pedig megnyugvással. - Főének: Ez volt az énekeskönyvünk 389. éneke. Lelkészünk által megkezdett ének után gyülekezetünk kórusa tőle telhetően zengte lelki pásztorunk vezetésével: „Jézus te égi szép tündöklő fényű név. Legszentebb énnekem e föld ölén. Benned van irgalom erőd magasztalom, Terólad zeng dalom, ragyogj felém.” Ez az ének végig repült a végéig. Hiába az élet száz veszély, van akiben bízhatunk, hogy a világosságot elérhetjük.
  • Szószéki szolgálat: Lelkészünk felolvassa az igehirdetés alapigéjét. Ezután elkezdi Isten igéjének hirdetését. Mindig igehirdetését hallgatva hálát adok Istennek, hogy őt hozzánk vezérelte. A Bibliában az Isten szava az írások ihletője volt, Ő indította az írókat, de nem diktálta. Az írásokon átjön az író személyisége. Ugyanígy a lelkészek személyisége, lelkülete is meglátszik igehirdetésükön keresztül. A szeretet egy olyan dolog mely mindenkit érint. A felolvasott ige is erről szólt. A szeretet egy nagy kérdés az ember életében. Erre szükségünk van. Honnan ered, hogyan jön létre a szeretet? Ez a kérdés már többször bennem is felmerült. A válaszok sokfélesége az igehirdetésben is felszínre került. Öröklött tulajdonsága ez az embernek, vagy később alakul ki, s hogyan? Születésünk pillanatától szükségünk van szeretetre, vagy talán még előbb is. Ez a nap 24 órájában ezernyi apró dologban nyilvánul meg. Ahogy egy édesanya rámosolyog gyermekére, ahogy felveszi, ahogy együtt vannak, ahogy figyel rá. Ezt a legszakszerűbb ápolás sem pótolhatja, csak utánozhatja. S ahogy a gyermek világa tágul, úgy bővül azoknak a köre, akikkel jól érzi magát, akiknek örül, akiket szeret. Mit is érzek a szeretett személlyel kapcsolatban? Talán legelső sorban, hogy az illető fontos számomra. Jó érzéssel tölt el, hogy én kapcsolatban lehetek vele. Fontos nekem, hogy jól érezze magát a világban s benne velem. Ezért igyekszem őt minél alaposabban megismerni, megtudni, hogyan segíthetem őt, hogy ez a jó érzés benne is kialakuljon, megmaradjon, erősödjön. Egy kicsit ő benne élek, az ő szemével nézek. Lelkészünk az isteni szeretetről beszélt, amely megelőzi a mi szeretetünket. Ezzel a szeretettel tekint ránk teremtő Istenünk és várja, hogy mi viszontszeressünk. Ha helyünkön akarjuk érezni magunkat tudnunk, kell elfogadnunk magunkat, szeretnünk kell az Urat, és a társakat, akikkel egy úton járunk. Az életünk olyan mulandó, olyan gyorsan tovatűnik, ezért sem mindegy, hogy hogyan élünk. Ezt tudomásul kell vennünk. Felhozva egy nagy magyar író példáját, aki ha rosszul érezte magát, elment egy református temetésre. Miért? Mert a református hittestvéreink megzenésítették mind a 150 zsoltárt. A 90. zsoltár pedig szerepel minden temetésen, és saját mulandóságának érzését elénekelhette az Úrnak. De nem csak mi imádjuk, szeretjük az Urat. Ennek énekbeli megfogalmazása a 136. zsoltár. Ami az örökkévaló kegyelmes Isten, magasztalásra méltó voltát sorolja fel. Bemutatva az Ő szeretetét értünk bűnös emberek iránt 26 versben, irodalmi remekműként. Ezután következtek a gyülekezetünk életét érintő hirdetések.
  • Óvodásaink műsora: A szószéki szolgálat végén következett az óvodások műsora édesanyjuk és gyülekezetünk tiszteletére. Kis gyülekezetünk két óvodása tartotta a műsort. Énekeltek, verset mondtak. Ők anyai kísérettel érkeztek, vettek részt az istentiszteleten. Nézve őket és az édesanyákat, csodálatos műsoruk eszembe juttatja az igehirdetés egy eddig le nem írt gondolatát. A szeretetet érezni kell, átélni és megtapasztalni, csak így lehet megtudni, mit jelent. Mégpedig kétféleképpen kell megélni. Egyrészt úgy, hogy én szeretek, másrészt úgy, hogy engem szeretnek. Egy dolognak két oldala ez, kicsit más, kicsit ugyanaz, egymagában mindkét fél csak torzó. Számomra csodálatos emlék marad a gyermekek műsora és nekik és az édesanyáknak egymás iránt sugárzó szeretete. A műsor után ajándékot kaptak lelkészünktől. A harmadik szereplő is kapott volna, de ő az egyetlen fiú a legnagyobb, nagyobb biztonságban érezte magát édesanyja mellett. - Istentisztelet befejezése: A megszokott liturgia szerint. - Záróének: A 293-as énekkel búcsúzzunk, és fejezzük be istentiszteletünket. Búcsúzunk a templomunktól, ahol egy hét múlva újra találkozhatunk.

Varga László

Társoldalak
Elérhetőségeink
Istentiszteletek
Körlevél
Térkép
Bakonytamási térképe
Alapítvány
Táborunk 2007-ben
Böjti sorozat 2007-ben
Emlékeim egy találkozóról.
Gyülekezeti terem és lelkészlakás szentelése 2001-ben
Esperes a Bakony mélyén
Lelkészavatás a Bakonyalján 2004-ben
Tamástalanság Bakonytamásiban
2007. november 3-án az ünnepségen elhangzott beszámoló
A torony csúcszáró gömbjében elhelyezett irat
Templomszentelési hálaadó ének
Templomszentelési imádság
Bakonytamási evangélikus templom története évszámokban
Bakonytamási község elhelyezkedése és története:
Gyülekezetünk története
Egyházi épületek
A gyülekezet műkincsei:
Úrvacsorai készlet:
Bakonytamásiban születtek:
2006-ban megválasztott gyülekezeti tisztségviselők:
 
Képek

Óvodások köszöntője anyáknapján 2007. 5. 6.
 
© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster