1%

Tamástalanság Bakonytamásiban

A bakonytamási evangélikus gyülekezet középkori alapokon álló temploma átépítésének százötvenedik évfordulójára időzítette az épület teljes renoválásának a befejezését, így a november 3-án, szombaton megtartott hálaadó templomszentelő istentisztelet kettős ünnep volt a gyülekezet számára.

A bakonytamásiak 1996 óta folyamatosan építkeznek. A korszerű gyülekezeti terem, illetve a parókia elkészülte után a tetőtér beépítése, tereprendezés, valamint garázs- és kerítésépítés következett. Szakos Csaba helyettes lelkész elmondása szerint amikor két évvel ezelőtt idekerült, a gyülekezet mégis azzal a kéréssel fogadta, hogy teljes templomfelújítást szeretnének… Terveik megvalósításához pályázaton nyertek az országos egyháztól 5 millió forintot. A teljes felújítás összköltsége 8,7 millió forint volt; a gyülekezet tagjai ehhez 512 ezer forinttal járultak hozzá.

Az ünnepi alkalmon Ittzés János püspök Mik 6,6–8 alapján hirdette Isten igéjét. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen hálaadás elfeledteti a hétköznapok hálátlanságát. Sokan azt gondolják, a keresztény élet abból áll, hogy a saját oldalunkra állítsuk Istent. Az ő igéje azonban meg akarja értetni velünk, hogy ez a gondolkodás hamis. Mert ő maga hozott áldozatot azért, hogy meggyőzzön minket halálos szeretetéről. Erről tanúskodik a templom, mert itt halljuk az erről szóló evangéliumot.

A hálaadáson a gyülekezet elénekelte azt az éneket, valamint elmondta azt az imádságot, amelyet a templomépítő esperes-lelkész, Tatay Sámuel a százötven évvel ezelőtti alkalomra írt.

Németh Károly felügyelő, polgármester az istentisztelet utáni közgyűlésen felolvasott abból az iratból, amelyet Mohácsi László lelkész a háború utáni helyreállítás alkalmával 1947-ben a torony keresztje alatti gömbben rejtett el az utókor számára. Ezt követően a jelenlévők a templomkertbe vonultak, majd Ittzés János püspök leleplezte a negyvenöt éven át a gyülekezetben szolgáló Tatay Sámuel lelkész emléktábláját (képünkön).

Az ünnepet a bakonyszentkirály–csesznek–bakonyoszlopi ökumenikus kórus, valamint a Tatay Sándor Alapítványi Középiskola képviselőinek szolgálata tette még színesebbé.

Menyes Gyula