1%

Emlékeim egy találkozóról. Veszprém Megyei Evangélikusok találkozója Pápa 2007. június 10.

Ez a nap más volt, mint a többi. Elsősorban azért, mert egy találkozóra indultam. Reggel 9:00-ra volt megbeszélve a gyülekezés a helyi buszmegállóba. Így hát tudván, hogy egy fontos eseményre megyek 8:40-re teljesen felkészültem, és 8:45-re oda is értem a buszmegállóba. Volt, aki pontosabban osztotta be az idejét. Első gondunk orvoslására kerestünk egy árnyékos ülőhelyet a várakozásra. Nemsokára megérkezett a lelkészünk is. Beszélgetve vártuk a buszt, ami pontosan megérkezett. Utazásunk egy kiváló, kényelmes busszal történt. Kedves sofőrrel. Mire Bakonytamásira értek már a buszon volt lelkészünk többi gyülekezetének Veszprémvarsánynak és Sikátornak utazó tagjai is. Mennyi ismerős ember. Volt, akiről azt sem tudtam, hogy Evangélikus. Jól eső érzés volt találkozni vele is, és a többi régi ismerőssel, és látni az új arcokat. Utazásunk kiváló, kényelmes, gyors volt. (Gyorsan telt az idő.) Mielőtt Pápára értünk lelkészünktől kaptunk egy utolsó eligazítást. Megkért minket hogy először jelentkezni kell. Ehhez maradjunk együtt. Utána se szóródjunk szét, hanem a gyülekezet maradjon együtt. Ha lehet utána is figyeljünk egymásra, és segítsük egymást. A beiratkozásnál számomra élmény volt a sok-sok ember és a profi kiszolgálás. Kapott (majdnem) mindenki egy találkozói emblémát, ebédjegyet, műsorfüzetet és tájékoztatást. Lelkészünk ebben is nagy segítségünkre volt. Ezután elfoglaltuk a helyünket. 10 órakor elkezdődött az istentisztelet. Az énekeskönyvünk 254-es éneke volt a nyitóének. Számomra tényleg beugrott az „Erős vár a mi Istenünk” amikor a majdnem egy sportpályányi ember szívből elkezdte énekelni. Ezután következett a szokott liturgiánk szerinti istentisztelet. Örültem, mikor ismerős arcokat láttam a liturgikus szolgálat során a lelkészek között. Sajnáltam azt is, hogy volt akit nem láttam. Számomra legismerősebb Ördög Endre esperesünk volt. Az igehirdetési szolgálatot Ittzés János elnök-püspök végezte. Egy gondolata nagyon meg maradt bennem. Isten mindenkit szeretett a megszületése előtt. Nekünk itt földi életünkben nem tőle kell csak folyamatosan kérni. Hiszen Ő már adott, és ad is, hanem szeretnünk kell az Urat és egymást a teremtményeit is. Az istentisztelet végigment a liturgikus rend szerint. Ezután ért egy elgondolkodtató meglepetés. Számomra ő legalább annyi gondolatot adott, mint az istentisztelet. Egy előadás volt Prőhle Gergely a Magyarországi Evangélikus Egyház felügyelője által. Ő sok olyan bölcs gondolatot mondott, amelyet átgondolnák még egyszer. (Sajnos a jegyzeteimet, amit erről írtam elhagytam, így csak az emlékeimre tudok támaszkodni.) Ezután jött az ebéd, pihenés. Én itt egy kicsit eltértem a megkéréstől. Elmentem, kiültem a Sportcsarnokkal szembeni parkba. Leültem az árnyékba. Pihentem. Láttam amikor Borbély Lajos érdeklődő csoportjával elindul Pápa város barokk főterét bemutatni. Ezután már visszatértem én is ebédelni. A kiszolgálás, az étel, kiváló volt. A munkájukat pontosan, kedvesen végző nénikék által. Számomra ízlő, finom ebédet főztek. Ezután visszatértem a Sportcsarnok pályájára pihenni. Még ment a Kemenesmagasi Citerazenekar műsora. Ezután elkezdte műsorát a Csikvándi Fehér Akác Nyugdíjas Énekkar a műsorát. Számomra, mint zenei „analfabéta” számára mindkét produkcióban átélésük, és odafigyelésük tetszett a legjobban. 14 órától elkezdődtek az előadások. Sajnos a mély tartalmi, gondolati tartalmat hordozó előadásokat már nem mindenki tudta teljes figyelemmel követni. Először a zaj kezdett nőni. Később a létszám is fokozatosan csökkent. - 14 óra: Leader és vidékfejlesztés: Itt a Somló-Marcalmente Akciócsoport vezetője mutatta be csoportjuk munkáját. Sok érdekes meggondolnivalót megemlítve. - 14: 15 óra: Külmissziói Egyesület: Itt Bencze Imréné titkár mutatta be az egyesület munkáját. Kiemelve a szép példákat. - 14: 35 óra: Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola, Pápa bemutatkozása. A gyermekek szép műsora rámutatott az intézményben folyó komolyságára. - 14: 50 óra: Evangélikus Keresztyén Óvoda bemutatása. Itt egy nagy tudású, komoly óvó-néni ismertette az intézményben folyó komoly és lelkiismeretes munkát. - 15 óra: Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ, Révfülöp bemutatkozása - 15: 10 Egyházmegyei hittan levelezőverseny eredményhirdetése. Ezután következett a KALÁKA együttes koncertje. Örültem nekik. Szépen a nevükhöz méltóan játszottak. Bár élveztem a zenéjüket (hallottam) ezalatt elmehettem ismerkedni, beszélgetni, szükségleteimet végezni. Örültem, hogy találkozhattam Mihácsi Lajossal a soproni Evangélikus Nyugdíjasház vezetőjével is. A KALÁKA után a nap zárásaként jött a FÓRUM. Itt kérdéseket lehetett feltenni a püspök úrnak, esperes úrnak, a megbízott személyeknek. Számomra ez már az egyházunkban zajló pillanatnyi eseményekről szólt. Bár a válaszokat ugyanolyan pontosan, lelkiismeretesen kaptuk, mint amilyen a szószéki szolgálat, és a felügyelő úr előadása volt. Befejezésnek rám is jó hatással volt az Ördög esperes úrral együtt mondott záróima. Ezután lelkészünk kérésének megfelelően igyekeztünk a buszhoz. Elkészült a csoportfénykép. Volt olyan, akinek ehhez még a buszról is le kellett szállnia de egységesen összetartozásunk jelképeként leszálltunk és mindenki jelezte evvel is, hogy egy egyháznak az Evangélikus Egyháznak tagjai vagyunk. Még ha más gyülekezetben élünk is akkor is összetartozunk. Az összetartó személyről pedig beszéltünk, beszélgettünk és hallottunk is sokat az elmúlt órákban. Ezután következett a hazatérés. Gyors, pontos precíz munka a sofőr és fő szervezőnk a lelkész úr részéről. Akik meghallgatták, és teljesítették közben a kéréseinket. Én úgy érzem jól döntöttem, hogy részt vettem ezen a találkozón.

Varga László